A kormány új, 15,1 milliárd forintos kerettel készül támogatni a hulladék újrafeldolgozását célzó beruházásokat a KEHOP Plusz-2.3.11 programban. A felhívás tervezete már elérhető, december 1-ig társadalmi egyeztetésen van, a tényleges indulás 2026 elejére várható.
A 2025. júniusában meghirdetett pályázat célja nem más, mint felpörgetni a vállalkozások saját energiatároló és megújulóenergia-termelő kapacitásainak kiépítését.
A hazai kkv-k beruházásait célzó Demján Sándor 1+1 Program új szakasza elindult. A 2. ütem kifejezetten vidéki vállalkozások eszközfejlesztéseit támogatja vissza nem térítendő forrással, rövid és egyértelmű menetrenddel.
2025. október 31-ével megszűnt az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés) szolgáltatás. Ezzel az ingyenes állami aláírási lehetőség végleg kikerült a mindennapi ügyintézésből.
A kormány megduplázta az egy vállalkozásba befektethető tőke plafonját 200 millióról 400 millió forintra a Demján Sándor Tőkeprogramban (DSTP). Ez nagyobb projektekhez és gyorsabb méretugráshoz ad muníciót a KKV-knak.
A GINOP Plusz-1.2.4-25 most a legjobb eszköz a növekedni akaró mikro- és kisvállalkozások kezében: jól ütemezhető, kézzelfogható fejlesztésekre ad forrást, olyan térségekben, ahol minden új kapacitás, minden megvett gép fontos a mindennapi működésben.
Azaz nagyvállalatoknak pályázat, ahol ha most gyorsan teljesítesz egy feltételt, akkor különös verseny nélkül tudsz maximum 3 milliárd forint támogatást kapni - wow
A Nemzeti Fejlesztési, Fenntarthatósági és Kutatási Ügynökség (NFFKÜ) új, „Egészségügyi épületek energiahatékonysága” című pályázati felhívása mérföldkő lehet a hazai egészségügyi infrastruktúra megújításában.
A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 közleménye pontosítja az RCO06 indikátort, és elérhetővé teszi az FTE-nyilatkozat kötelező Excel-sablonját. A benyújtás feltétele a szabályszerűen kitöltött sablon. A tét magas: záró szakmai beszámoló csak szabályosan kitöltött sablonnal nyújtható be.
A most megjelent felhívás a biogáz- és biometán-projektek teljes értékláncát támogatja: az alapanyag-logisztikát és tárolást, az előkészítést, a fermentorokat és gázkezelést, valamint a hő-/villamosenergia-hasznosítást.
A pályázatok világában nem ritka, hogy a forint mellett euróban vagy dollárban kiállított számlákkal találkozunk. Elsőre talán csak egy adminisztratív részletnek tűnik, de valójában sorsfordító lehet egy projekt költségvetésének elszámolásánál. Nézzük meg közelebbről: milyen szabályok határozzák meg a devizás számlák forintosítását, és milyen buktatók leselkednek közben?
Mikor tekinthető befejezettnek egy támogatott projekt? Amikor az utolsó gépet beüzemelték? Amikor az utolsó számlát kiegyenlítették? Vagy amikor az Irányító Hatóság végre rábólinthat a záró beszámolóra? Nem mindegy, és nem is ugyanaz. A befejezésnek több dátuma van, és ha rossz pillanatban rossz dátumra hivatkozol, a legkényesebb ponton csúszhat ki a támogatás a kezedből.
Siker! Lezártad a projektedet, átmentél a záró elszámoláson, és úgy érzed most végre hátradőlhetsz. De vigyázz! A történet itt még nem ért véget. A fenntartási időszak a pályázatok fekete lyuka: sok cég itt bukik el, és egy rossz lépés akár a teljes támogatás elvesztéséhez vezethet.
Képzeld el, hogy van egy technológia, amely egyszerre csökkenti a költségeidet, zöldíti a működésedet és még állami forrás is jár mellé – kamatmentesen, két évtizedre.
