Miről is van szó?
A GINOP Plusz 2.1.1-24 a hazai innovátorok egyik legnagyobb lehetősége: egy program, amely arra hivatott, hogy a vállalkozások ötleteiből valódi, piacra vihető termékek és szolgáltatások szülessenek. A kiírás lényege, hogy a cégek ne csak kutassanak vagy kísérletezzenek, hanem kézzelfogható eredményt mutassanak fel, amely gazdasági és társadalmi értéket is teremt. A pályázatokhoz kutatóintézetek és egyetemek is bevonhatók konzorciumi partnerként, így az üzleti világ és a tudományos szféra közösen adhat választ azokra a kihívásokra, amelyek a jövő piacát formálják. Ez most nem egy szokványos pályázat, hanem egy igazi innovációs verseny, ahol csak azok maradnak talpon, akik képesek bizonyítani: az ötletük több, mint egy jó elképzelés.
Miért volt nagy várakozás a GINOP Plusz 2.1.1-24 körül?
Mert ez a pályázat az egyik legfontosabb innovációs forrás a hazai KKV-knak. Amikor idén felfüggesztették, sokan csalódottan félretették a terveiket. Most viszont újraindult - de nem ugyanúgy!
A felhívás óriási, 106,88 milliárd forintos kerettel indul, amelyet régiós és szakaszos bontásban osztanak ki:
- kevésbé fejlett régióra 89 880 millió forint,
- a fejlett régióra (Budapest) 17 000 millió forint jut.
Ez a forráskeret a magyar innováció egyik legnagyobb finanszírozási programja: egyszerre ad lehetőséget a kisebb fejlesztéseknek és a milliárdos volumenű gigaprojekteknek. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a forrás nem egyszerre, hanem szakaszonként kerül kiosztásra, így aki késlekedik, az könnyen lemaradhat, hiszen a keret fokozatosan fogy.
Fontos, hogy a projekt Magyarország egész területén megvalósítható.
Ami mindenkit érdekel: mennyit lehet kapni?
A korábbi felhívásban a belépési küszöb meglehetősen magas volt: legalább 300 millió forintot kellett igényelni, és legfeljebb 800 millió forint volt elnyerhető. Ez egy szűk sávot jelentett, amelyben csak azok a cégek tudtak indulni, akik már eleve nagyobb projektekben gondolkodtak. A mostani módosítás azonban kettévágta a pályát: megszületett az „A” komponens, ahol már 100 millió forinttól is be lehet szállni, és a plafon 600 millió forintnál húzódik meg. Ez egyértelmű jelzés a kisebb, de innovatív KKV-knak, hogy ne riadjanak vissza a pályázattól. Ugyanakkor létrejött a „B” komponens is, ahol a minimum 600 millió forint, a maximum pedig egészen 1,2 milliárd forintig nyúlik. Ez már a nagyvállalati szintű, gigászi fejlesztések terepe, ahol csak a legnagyobbak mernek ringbe szállni.
Kik pályázhatnak most - és kik estek ki a körből?
A pályázat gerince most is ugyanaz: KKV-k és nagyvállalatok a fő kedvezményezettek. A nagy fordulat nem náluk, hanem a partnereknél van.
Korábban az egyetemek és kutatóintézetek nem szerepeltek a jogosultak között, vagyis közvetlenül nem lehetett őket bevonni a pályázati konstrukcióba. Most viszont a módosítás megnyitotta az utat: a felsőoktatási intézmények - ha nem alapítványi fenntartásban működnek - újra bekerülhetnek a körbe, de csak konzorciumi tagként, támogató szerepben. Az alapítványi egyetemek továbbra is kizártak.
Ez egy látványos váltás, hiszen a kutatói szféra egy része visszanyerte a lehetőséget a részvételre. A vállalkozások maradtak a középpontban, de most újra kaput nyitottak az állami és magán egyetemek felé, míg az alapítványi fenntartású intézmények továbbra is kint rekedtek.
Kötelező vállalások: külön pálya az „A” és a „B” komponensben
Korábban a szakmai vállalások nem tettek különbséget a kisebb és a nagyobb projektek között: hiába volt egy projekt kisebb volumenű, ugyanúgy árbevétel-növekedést kellett igazolni, sokszor irreálisan magas elvárások mellett. Most viszont változott a logika: a kötelező árbevétel-vállalás már csak a nagyobb volumenű, „B” komponensű projektekhez kötődik, míg a kisebbeknek nem kell ebben a versenyben indulniuk. Ez lényegében levette a terhet a kisebb innovátorok válláról, és tisztábban kijelöli, hogy ki milyen szinten kell teljesítsen. Természetesen a projekt széles körben történő terjesztése komponenstől független.
„A” komponens (100–600 millió forint)
Itt a vállalások enyhék: nincs kötelező árbevétel vállalás, viszont legalább 1 TRL szintet kell előre lépni a kiindulási szinthez képest.
„B” komponens (600 millió–1,2 milliárd forint)
Itt már komolyabb vállalások lépnek életbe:
- TRL kötelezettség: a projekt végére el kell érni a TRL7 szintet, majd két éven belül a TRL9-et (piacra vihető termék).
- Gazdasági eredményvállalás: a projektből származó terméknek vagy szolgáltatásnak árbevételt kell generálnia a fenntartási időszakban, kimutathatóan a támogatott fejlesztésből.
Ezeken felül kötelező az oltalomvállalás és akkreditált tanúsítás megszerzése (ISO 56001:2024).
A nagy tanulság: nemcsak a támogatási összegek váltak ketté, hanem a kötelező vállalások is. Az „A” pályán a kisebb szereplők kapnak levegőt, a „B”-ben viszont nincs mellébeszélés - itt csak a legnagyobbak és legfelkészültebbek tudnak majd helytállni.
További információért, tanácsadásért töltsd ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.