A legutóbbi blogjainkban (itt és itt) már részletesen írtunk arról, hogyan működhet az új forgóeszközhitel nulla önerő mellett, és hogy milyen aranyroham várható a GINOP PLUSZ-1.4.3-24 B komponensére.
Most viszont egy újabb szempontból közelítjük meg a kérdést: mekkora gazdasági súlya lehet ennek a hitelnek, ha akár több ezer cég egyszerre lép? Mennyi pénzről van szó, ha mindenki kihasználja a támogatott hitel maximumát, és hogyan oszlik el ez a lehetőség a vidéki gyártócégek között?
Több, mint 4000 vidéki gyártó- és feldolgozóipari kkv - kikről is van szó?
Egy országos cégszűrés alapján több, mint 4100 olyan vállalkozás azonosítható, amelyek:
- főtevékenysége feldolgozóipar (TEÁOR 10-33),
- legutóbbi éves árbevétele 100-500 millió forint közötti,
- létszáma 1-49 fő közötti,
- vidéken működik (nem budapesti székhellyel).
Egy 1000 céges mintán belül:
- az átlagos létszám 14 fő, a medián 13 fő volt,
- a legtöbb vállalkozás 5–19 fő közötti kategóriában mozog,
vagyis ezek tipikus mikro- és kisvállalkozások, amelyeknél minden működési forrás különösen számít.
Mi is az a „B komponens”?
A GINOP PLUSZ-1.4.3-24 pályázat B komponense:
- 0% kamatozású, tehát teljes mértékben kamatmentes,
- maximum 20 millió forint igényelhető,
- nincs hozzá szükség önerőre,
- futamideje és feltételei kedvezőek,
- célja: működés és forgóeszközök finanszírozása.
Felhasználható többek közt:
- alapanyagokra, készletfeltöltésre,
- munkabérre és járulékokra,
- közüzemi számlákra, bérleti díjra,
- egyéb működési likviditási célokra.
Ez nem vissza nem térítendő támogatás és nem is kombinált hitelcsomag: ez egy kifejezetten működésre fordítható forgóeszközhitel.
Mi történne, ha mindenki élne vele?
Tegyük fel, hogy az érintett 4100 cég mindegyike igényelné a kölcsönt: a keretösszeg pillanatok alatt kimerülne, 600 cég kölcsön nélkül maradna, és 70 milliárd forintnyi kihelyezett forgóeszközhitel kerülne a magyar KKV-szektorba.
Ez az összeg elegendő lehetne:
- több tízezer munkahely stabil működtetéséhez,
- gyártás újraindításához, piaci visszatéréshez,
- vagy új termékek és szolgáltatások finanszírozásához.
Kinek lehet ez életmentő?
- Annak, akinek van jó projektje, de nincs cashflow a működésre.
- Annak, aki új gépet vesz, de nem tudja elindítani a termelést.
- Annak, aki piacot építene, de nincs kerete készletre, bérre, logisztikára.
Hol a határ? Miért nem 500 millió felett?
Nem véletlen, hogy a vizsgálatunkban a 100-500 millió forint közötti árbevételű cégeket néztük. Ezen a szinten a B komponens valódi segítséget jelenthet: a cégméret még nem engedi meg a nagybanki termékekhez való hozzáférést, de a napi működés és növekedés már stabil forrásokat kíván.
500 millió forint árbevétel felett azonban a helyzet megváltozik:
- az ilyen vállalkozások már nagyobb volumenű forrásokra vágynak,
- számukra a Széchenyi Kártya Program (Kavosz) vagy más célzott konstrukciók jobban kihasználhatók,
- sokszor már célzott fejlesztési pályázatok, exportprogramok, vagy energetikai források irányába fordulnak.
Ezért van, hogy a 100-500 milliós árbevételi sáv az, ahol ez a hitel nem sok, és nem is túl kevés – hanem pont jókor, pont jó helyre érkezik.
További információért, tanácsadásért töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.