A támogatott kutatás-fejlesztési projektek egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült dokumentuma a projekt jelenléti ív, pedig ezen is múlhat a sikeres elszámolás.

The project attendance sheet is one of the most important - yet often underestimated - documents in funded research and development projects, even though successful reporting can depend on it.

Avagy: Hogyan biztosíthatod, hogy az ellenőrzés ne rémálom, hanem sikertörténet legyen?

Or: How to make sure the inspection becomes a success story, not a nightmare?

Miközben sok pályázó már túl van a projektje fenntartásán, a Hatóság csak most tisztázta a legfontosabb kérdést.

A disszemináció a projektek eredményeinek terjesztése, lehetőség szerint minél szélesebb körben, minél hatékonyabb módon.

Több kötelező vállalást is előír a pályázati felhívás, ebből most a legfontosabbat mutatjuk be.

Ugyan 2024.03.28-a óta elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram (GINOP Plusz-1.4.3-24) felhívása, azóta viszont nem történt lényeges előrelépés.

Módosult a „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” című (GINOP Plusz-2.1.1-21 kódszámú) felhívás.

Az előző blogunkban megnéztük, hogy mit kell tudni a disszeminációról, most nézzük meg, hogy milyen eszközökkel teljesíthető.

Bizonyos pályázatokban 15 százalékpontos bónuszért vállalhatunk széleskörű terjesztést, de mi ez, és mit is kell teljesíteni érte?

A pályázati projektek 3 főbb szakaszra bonthatók: előkészítés, megvalósítás és fenntartás. A megvalósítási szakasz a projekt fizikai és pénzügyi befejezésével ér véget. Jelen bejegyzésünkben ezeket a folyamatokat vesszük részletesebb vizsgálat alá.

A pályázati projektek életútját, függetlenül a finanszírozási forrástól, három részre bonthatjuk: pályázat elkészítése és benyújtása; pályázat megvalósítása; valamint a pályázat fenntartása. A pályázat tehát nem ér véget a projekt fizikai megvalósításával, a beszámolók jóváhagyásával, hiszen még a fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségeinket is teljesíteni kell, ami a pályázatnak legalább olyan fontos része, mint a megelőző kettő szakasz.

A 2021-2027-es programozási időszakra vonatkozóan (KTK PLUSZ 2021-2027), értékhatártól függetlenül a tájékoztatási és nyilvánossági feladatokkal kapcsolatban, a már működő honlapon és közösségi média felületeken kötelesek vagyunk a nyertes pályázattal kapcsolatban információkat feltölteni. A kommunikációs tevékenység célja a projekt ismertségének és elfogadottságának növelése, megismertetése a széles közvéleménnyel.

Sokan összekeverik a projekt fizikai befejezését a projekt pénzügyi befejezésével. Tegyük tisztába a két fogalmat!

A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 Vállalati kutatási, fejlesztési, és innovációs tevékenységek ösztönzése pályázatban vannak olyan költségtípusok, amiket csak százalékban meghatározott átalány költségként (flat rate) lehet betervezni és elszámolni. Ezeket a költségvetésben konzorciumi tagonként kell számítani. Nézzük, mi is a dolgunk az elszámolás során!

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett kutatás-fejlesztés témájú pályázati konstrukciók támogatási kérelmeiben (például 2020-1.1.2-PIACI KFI; 2021-1.1.4-GYORSÍTÓSÁV; 2020-1.1.1-KKV START) szükséges megnevezni a projektvezetőt, aki a projekt szakmai vezetéséért felel a megvalósítás során. A konstrukciók ugyanakkor lehetőséget biztosítanak projektmenedzser bérköltség elszámolására is.

A hazai és európai uniós támogatások szabályoknak és a céloknak megfelelő felhasználását, úgynevezett záró helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja az irányító hatóság. A pályázatok zárásához közeledve egyre gyakoribbak a kérdések. Mikor küldik az értesítést? Mit néznek? Szigorúak? Kedvesek?

Aki járatos pályázatírásban vagy projektmenedzsmentben, de az is, aki még csak néhányszor került kapcsolatba vele, biztos, hogy találkozott már a hiánypótlás fogalmával.

Gyakran halljuk: a sikeres pályázathoz kevés a jó ötlet. De pontosan melyek azok a kritériumok, amelyeket szem előtt kell tartani a pályázatunk megírásánál? Vegyük sorra őket!