A projekt előkészítő szakasza: az alapok lefektetése
Korábban bemutattuk, hogyan változott a Széchenyi Terv Plusz Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei (KTK Plusz). Most beszéljünk kicsit a kötelező kommunikációs eszközökről. A következő blogokban bemutatjuk, hogy mikor milyen nyilvánossági elemek megvalósítása szükséges, illetve, hogy mire kell figyelni.
Kezdjük a projekt előkészítő szakaszának elemeivel:
A Széchenyi Terv Plusz Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei (KTK Plusz) előírja, hogy a projektek kommunikációja már az előkészítő szakaszban meg kell, hogy kezdődjön. A cél a megfelelő tervezés, a hiteles kommunikáció előkészítése és a társadalmi elfogadottság biztosítása.
Bemutatjuk az összes elemet, de vannak olyanok, amik kisebb összköltségű projektnél nem kell megvalósítani.
Kötelező elemek és megvalósításuk szabályai
1. Kommunikációs terv készítése
A terv az egész projekt kommunikációs tevékenységeinek alapdokumentuma. Tartalmazza az alkalmazni kívánt eszközöket, ütemezést és költségbecslést. A Kedvezményezettnek ezt a dokumentumot a támogatási szerződés megkötése előtt kell elkészítenie. Ennek hiányában a projekt kommunikációja nem kezdhető meg. A kommunikációs tervet a Támogató hagyja jóvá, és a megvalósítás csak ezután indulhat.
- kötelező benyújtani a támogatási szerződés megkötése előtt, mivel ez a szerződéskötés egyik feltétele
- a terv tartalmazza a kommunikációs eszközöket, azok költségeit, időbeli ütemezését
- részletezni kell minden eszközt (pl. 300 példány A4-es kiadvány, 50 fős rendezvény stb.), különben a terv elutasítható
- a megvalósítás csak Támogatói jóváhagyás után kezdhető meg
2. Tájékoztató anyagok (nyomtatott vagy elektronikus)
Az előkészítő időszakban nyomtatott vagy elektronikus formában (pl. infografika, közösségimédia-poszt, helyi sajtócikk) kell bemutatni a fejlesztés célját és várható eredményeit. Fontos, hogy minden anyagon szerepeljen a kötelező arculati infoblokk – a Széchenyi Terv Plusz, a Magyar Kormány és az Európai Unió logója az előírt formában. Cél, hogy a lakosság és az érintett célcsoportok már az induláskor értesüljenek a fejlesztésekről.
- minden anyagon szerepelnie kell a kötelező arculati infoblokknak (EU-zászló, „Az Európai Unió társfinanszírozásával” felirat, a Széchenyi Terv Plusz és a Kormány logója)
- az anyagok legyenek közérthetőek, figyelemfelkeltőek és jól szerkesztettek
- a nyomtatott eszközök esetében környezetbarát alapanyag használata javasolt
- közlés előtt szükséges a Támogató jóváhagyása
3. Honlap és közösségimédia-felületek frissítése
A Kedvezményezett saját honlapján és közösségimédia-felületein 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni a projektről: a célokról, eredményekről, és arról, hogy a fejlesztés az EU támogatásával valósul meg. A tartalmat naprakészen kell tartani a projekt befejezéséig.
- honlapon, megnyitást követően, jól látható helyen, görgetést nem igénylő pozícióban legyen elérhető a kedvezményezetti infoblokk és az európai uniós támogatásokból megvalósuló fejlesztéseket tartalmazó aloldalra mutató menüpont
- a közösségi médiafelületein (Facebook, Instagram stb.) kitűzött bejegyzésként kell szerepeljen
- közlés előtt szükséges a Támogató jóváhagyása
A tartalomban kötelezően szerepeljen:
- a projekt címe, célja és az elérni kívánt eredmények,
- a kedvezményezett neve, projektazonosító, támogatás összege,
- és a következő mondat: „A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.”.
Ha a kedvezményezett nem rendelkezik honlappal, elegendő közösségimédia-felületet használni.
Az előkészítő szakaszban az átgondolt kommunikáció alapozza meg a hatékony nyilvánosságot a megvalósítási fázisra. A következő blogunkban rátérünk a megvalósítási szakasz nyilvánossági elemeire.
További információért, tanácsadásért töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.