De mi történik a támogatással, ha közben megváltozik a vállalkozás mérete? Például egy kisvállalkozás középvállalkozássá, vagy egy középvállalkozás nagyvállalattá válik?
A cégméret változása önmagában nem jelenti automatikusan a támogatás elvesztését. A következmény szempontjából azonban döntő jelentőségű, hogy mi okozta a KKV-státusz megváltozását.
A 2021-2027-es programozási időszak egyes európai uniós támogatásainál erre külön szabályokat tartalmaz a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet.
Először is: mitől függ, hogy egy vállalkozás mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalkozás?
A vállalkozások KKV-besorolásának alapját Magyarországon a 2004. évi XXXIV. törvény, uniós szinten pedig a Bizottság 2003/361/EK ajánlása adja.
A törvény alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek:
- összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy
- mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül a 50 főnél kevesebbet foglalkoztató, legfeljebb 10 millió euró árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozás. Mikrovállalkozás esetén a létszámhatár 10 fő, a pénzügyi határ pedig 2 millió euró.
A kapcsolt és partnervállalkozások is számítanak!
Ha a vállalkozásnak partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, azok adatait is figyelembe kell venni a KKV-minősítés meghatározásakor.
Partnervállalkozás esetén az adatokat főszabály szerint a részesedésnek megfelelő arányban, kapcsolódó vállalkozás esetén pedig teljes egészében hozzá kell számítani a vizsgált vállalkozás adataihoz, amennyiben azok már nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban.
Ezért előfordulhat, hogy egy önmagában viszonylag kis árbevételű és létszámú társaság a tulajdonosi kapcsolatai miatt pályázati szempontból mégsem kisvállalkozásnak minősül.
Egyetlen erős év miatt még nem feltétlenül változik meg a cégméret
A KKV-besorolás egyik fontos szabálya az úgynevezett kétéves szabály.
Ha egy vállalkozás egy évben túllépi valamelyik méretkategória létszám- vagy pénzügyi határát, attól még nem feltétlenül változik meg azonnal a besorolása.
A KKV-törvény 5. § (3) bekezdése szerint a vállalkozás csak akkor veszíti el vagy nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket, illetve két egymást követő időszakban elmarad azoktól.
Ugyanezt az elvet tartalmazza az Európai Bizottság KKV-definíciója is: egyetlen számviteli időszak határérték-túllépése önmagában nem eredményezi a KKV-státusz elvesztését vagy megszerzését.
Mi történik, ha a cég egyszerűen növekedés miatt vált méretkategóriát?
Pályázati szempontból ez az egyik legfontosabb kérdés.
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 138/A. § (2) bekezdése kifejezetten rendelkezik arról az esetről, amikor a kedvezményezett KKV-státusza
- az árbevétel,
- a mérlegfőösszeg vagy
- a létszám változása miatt módosul.
A rendelet szerint ilyen esetben: „a KKV státusz megváltozása nem igényel intézkedést.” Ez a gyakorlatban nagyon fontos szabály.
Ha tehát egy támogatott vállalkozás a projekt megvalósítása során sikeresen növekszik, emelkedik az árbevétele, vagy több munkavállalót foglalkoztat, és ennek eredményeként a KKV-szabályok szerint magasabb méretkategóriába kerül, a 256/2021. Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatásnál önmagában ez a státuszváltozás nem igényel intézkedést.
Természetesen a konkrét projekt esetében mindig figyelembe kell venni a vonatkozó támogatási feltételeket és jogszabályokat is.
Teljesen más lehet a helyzet tulajdonosváltásnál
Más szabály vonatkozik arra az esetre, amikor a cég KKV-státusza nem a saját gazdasági növekedése miatt, hanem például a vállalkozás tulajdonosi vagy szervezeti struktúrájának átalakulása miatt változik meg.
A 256/2021. Korm. rendelet külön nevesíti az alábbi eseteket:
- beolvadás,
- összeolvadás,
- kiválás,
- különválás,
- a tulajdonosi kör egyéb változása.
Ha ezek valamelyike miatt változik meg a kedvezményezett KKV-státusza a támogatási döntés után, de a fenntartási időszak vége előtt, már vizsgálni kell, hogy a vállalkozás az új helyzetben továbbra is megfelel-e a pályázati felhívás feltételeinek.
Ha az új cégmérettel is megfelel a felhívásnak:
Ha a vállalkozás a változás után is teljesíti a felhívás feltételeit, akkor az irányító hatóság a változásnak megfelelően köti meg vagy módosítja a támogatási szerződést.
Ha az új cégmérettel már nem felel meg:
Súlyosabb a helyzet akkor, ha a tulajdonosi vagy szervezeti változás következtében kialakuló KKV-státusszal a kedvezményezett már nem felel meg a pályázati felhívás feltételeinek. Ebben az esetben a rendelet szerint az irányító hatóság:
- a támogatási döntést visszavonja, vagy
- a már megkötött támogatási szerződéstől eláll.
Ez tehát már nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem a támogatási jogviszony fennmaradását is érintheti.
Miért lehet különösen fontos egy új tulajdonos megjelenése?
Egy tulajdonosváltás nemcsak azért lehet jelentős, mert megváltozik a tulajdonos neve.
Az új tulajdonosi kapcsolat következtében olyan vállalkozások válhatnak a kedvezményezett partner- vagy kapcsolódó vállalkozásává, amelyek adatait már figyelembe kell venni a KKV-besorolás során.
A 256/2021. Korm. rendelet erre külön is kitér: a KKV-státusz változásának vizsgálatakor a kapcsolódó és partnervállalkozásokat, valamint az ezeket érintő, a kedvezményezett KKV-státuszára ható változásokat is figyelembe kell venni.
Ezért például egy 40 főt foglalkoztató, viszonylag alacsony árbevételű társaság besorolása is jelentősen megváltozhat, ha olyan vállalatcsoport részévé válik, amelynek más vállalkozásait a KKV-szabályok alapján hozzá kell számítani az adataihoz.
És mi történik a kétéves szabállyal?
A jelenlegi magyar szabályozásnál ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A 256/2021. Korm. rendelet 138/A. § (4) bekezdése kimondja, hogy a KKV-státusz változására vonatkozó szabályokat a 2004. évi XXXIV. törvény 5. § (3) bekezdésével, vagyis a kétéves szabállyal összhangban kell alkalmazni.
Emiatt egy konkrét tulajdonosváltás, összeolvadás vagy más strukturális változás következményét nem célszerű kizárólag az új tulajdoni százalék vagy az új vállalatcsoport mérete alapján megítélni.
Meg kell határozni:
- milyen partner- vagy kapcsolódó vállalkozási viszony jött létre,
- milyen adatokat kell a kedvezményezett adataihoz hozzászámítani,
- ezek alapján ténylegesen megváltozik-e a KKV-státusz,
- és az új státusszal a kedvezményezett továbbra is megfelel-e a pályázati felhívás követelményeinek.
A KKV-törvény a partner- és kapcsolódó vállalkozások adatainak beszámítására részletes szabályokat tartalmaz.
Kisvállalkozásból középvállalkozás: kell aggódni?
Nem feltétlenül. Ha például egy olyan pályázatról van szó, amelynek kedvezményezettjei mikro-, kis- és középvállalkozások egyaránt lehetnek, akkor a kisvállalkozásból középvállalkozássá válás önmagában nem jelenti azt, hogy a vállalkozás kikerül a KKV-körből.
Ha pedig a változás kizárólag az árbevétel, mérlegfőösszeg vagy létszám növekedésének következménye, a 256/2021. Korm. rendelet az ilyen KKV-státuszváltozásra kifejezetten azt mondja ki, hogy az nem igényel intézkedést.
Más lehet azonban a helyzet egy olyan felhívásnál, amely például kizárólag mikro- és kisvállalkozásoknak szól, illetve akkor, ha a méretváltozás tulajdonosi vagy szervezeti átalakulás következménye.
Ezért mindig a konkrét felhívás jogosultsági feltételeit kell összevetni az új vállalkozásmérettel.
Középvállalkozásból nagyvállalat: automatikusan vissza kell fizetni a támogatást?
Nem. Nem igaz az az általános állítás, hogy ha egy támogatott középvállalkozás a projekt megvalósítása vagy fenntartási időszaka alatt nagyvállalattá válik, akkor automatikusan vissza kell fizetnie a támogatást.
Ha a KKV-státusz elvesztését kizárólag az árbevétel, mérlegfőösszeg vagy létszám növekedése okozza, a 256/2021. Korm. rendelet szerint a státuszváltozás nem igényel intézkedést.
Ha azonban a KKV-státusz egyesülés, szétválás vagy tulajdonosi változás miatt változik meg, akkor már azt kell megvizsgálni, hogy az új státusszal teljesülnek-e a felhívás feltételei.
Ha nem, a rendelet alapján a támogatási döntés visszavonására vagy a támogatási szerződéstől való elállásra kerülhet sor.
Mikor kell bejelenteni a változást?
A 256/2021. Korm. rendelet szerint a kedvezményezett köteles bejelenteni az irányító hatóságnak a projekt műszaki vagy szakmai tartalmát, költségvetését, illetve más jogosultsági szempontot vagy támogathatósági feltételt érintő változást a tudomására jutástól számított nyolc napon belül.
Röviden: nem mindegy, miért változott meg a vállalkozás mérete
A legfontosabb különbség tehát a változás oka.
- Ha a cég növekedett: árbevétel-, mérlegfőösszeg- vagy létszámváltozás miatt bekövetkező KKV-státuszváltás esetén a 256/2021. Korm. rendelet szerint a státuszváltozás nem igényel intézkedést.
- Ha megváltozott a tulajdonosi vagy vállalati struktúra: meg kell vizsgálni az új KKV-státuszt és azt, hogy a vállalkozás továbbra is megfelel-e a felhívás követelményeinek.
- Ha az új struktúrával továbbra is megfelel: a támogatási szerződés a változásnak megfelelően megköthető vagy módosítható.
- Ha már nem felel meg: a támogatási döntés visszavonása vagy a támogatási szerződéstől való elállás is bekövetkezhet.
A cégméret megváltozását ezért pályázati projekt alatt nem érdemes pusztán abból a szempontból vizsgálni, hogy „kicsiből közép” vagy „középből nagy” lett-e a vállalkozás. A változás oka, a tulajdonosi kapcsolatok, a partner- és kapcsolódó vállalkozások, valamint a konkrét pályázati felhívás feltételei együtt határozzák meg a következményeket.
További információért, tanácsadásért töltsd ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.