A tulajdonosi kapcsolatok, a kapcsolódó és partnervállalkozások adatai, valamint bizonyos esetekben a tulajdonos más érdekeltségei is befolyásolhatják a minősítést. Egy önmagában kisvállalkozásnak látszó cég ezért akár középvállalkozásnak vagy nagyvállalatnak is minősülhet.
Ki minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak?
A vállalkozások besorolása három mutatószám alapján történik:
- az összes foglalkoztatotti létszám;
- az éves nettó árbevétel;
- a mérlegfőösszeg.
A foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltételt minden esetben teljesíteni kell. A pénzügyi mutatók közül azonban elegendő az egyiknek, vagyis az árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó határértéknek megfelelni.
| Vállalkozási kategória | Foglalkoztatotti létszám | Éves nettó árbevétel | Mérlegfőösszeg |
| Mikrovállalkozás | 10 főnél kevesebb | legfeljebb 2 millió euró | legfeljebb 2 millió euró |
| Kisvállalkozás | 50 főnél kevesebb | legfeljebb 10 millió euró | legfeljebb 10 millió euró |
| Középvállalkozás | 250 főnél kevesebb | legfeljebb 50 millió euró | legfeljebb 43 millió euró |
A pénzügyi határértékek forintra történő átszámításakor főszabály szerint a vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes MNB-devizaközépárfolyamot kell használni. Újonnan alapított vállalkozásnál a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes árfolyam az irányadó.
Nem mindig csak a saját vállalkozás adatait kell figyelembe venni
A KKV-besorolás egyik legfontosabb lépése annak megállapítása, hogy a vizsgált vállalkozás önálló, partner- vagy kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e. Ettől függ, hogy a saját létszám- és pénzügyi adatok mellett más vállalkozások mutatószámait is figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen arányban.
| Kapcsolat típusa | Jellemző kapcsolat | Figyelembe veendő adatok |
| Önálló vállalkozás | Nem áll fenn partner- vagy kapcsolódó vállalkozási viszony. | Kizárólag a vállalkozás saját adatai. |
| Partnervállalkozás | Az egyik vállalkozás a másik tőkéjének vagy szavazati jogainak legalább 25%-ával rendelkezik, de a felek között nem áll fenn meghatározó irányítás vagy más, kapcsolódó vállalkozási viszonyt eredményező kapcsolat. | A partnervállalkozás adatainak a tulajdoni részesedéssel vagy a szavazati jog arányával megegyező része. |
| Kapcsolódó vállalkozás | Többségi szavazati jog, meghatározó befolyás, irányítási jog, vezető tisztségviselők többségének kinevezésére vonatkozó jog vagy más ellenőrzési kapcsolat áll fenn. | A kapcsolódó vállalkozás adatainak 100%-a. |
A partnervállalkozási minősítésnél nincs olyan általános szabály, amely szerint az 50%-ot meghaladó tulajdoni részesedés automatikusan kizárná ezt a kategóriát. A döntő kérdés az, hogy a részesedéshez kapcsolódik-e többségi szavazati jog, meghatározó befolyás vagy más irányítási jogosultság. Emiatt akár magasabb tulajdoni hányad mellett is fennállhat elméletileg partnervállalkozási viszony, a gyakorlatban azonban az 50%-ot meghaladó részesedés rendszerint kapcsolódó vállalkozási minősítést eredményez.
Partnervállalkozás esetében a tőkeérdekeltség és a szavazati jog aránya közül a magasabbat kell alkalmazni. Ha például egy vállalkozás egy másik cégben 30%-os tulajdoni részesedéssel, de 40%-os szavazati joggal rendelkezik, a másik vállalkozás létszámának, árbevételének és mérlegfőösszegének 40%-át kell figyelembe venni.
Kapcsolódó vállalkozásnál ezzel szemben nem arányosítás történik. A másik vállalkozás létszám- és pénzügyi adatait teljes egészében hozzá kell adni a vizsgált vállalkozás mutatóihoz. Ez nemcsak közvetlen tulajdonosi vagy irányítási kapcsolat esetén lehet szükséges, hanem akkor is, ha a kapcsolódás több vállalkozáson keresztül, közvetetten áll fenn.
A közös magánszemély tulajdonos is kapcsolatot teremthet
Gyakori tévedés, hogy kizárólag a vállalkozások közötti közvetlen tulajdonosi kapcsolatot vizsgálják. Bizonyos esetekben azonban két vállalkozás akkor is kapcsolódó vállalkozásnak minősülhet, ha ugyanaz a természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek gyakorolnak felettük meghatározó befolyást.
Ehhez az is szükséges, hogy a vállalkozások tevékenységüket részben vagy egészben ugyanazon vagy egymással szomszédos piacon végezzék. Szomszédos piac lehet például egy termék előállításának és értékesítésének egymást követő szintje.
Ezért a KKV-besorolás során nemcsak a pályázó vállalkozás tulajdonában álló cégeket kell áttekinteni. A magánszemély tulajdonos más vállalkozásokban fennálló érdekeltségeit és az érintett vállalkozások tevékenysége közötti kapcsolatot is vizsgálni kell.
Az állami vagy önkormányzati tulajdonra is figyelni kell
Főszabály szerint nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy valamely önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése, illetve szavazati joga külön-külön vagy együttesen eléri a 25%-ot.
A szabály alól meghatározott befektetői körök esetében lehetnek kivételek, ezért állami, önkormányzati, intézményi vagy kockázatitőke-befektető jelenlétekor minden esetben szükséges a tulajdonosi struktúra részletes vizsgálata.
Melyik beszámoló adatait kell használni?
A besorolást főszabály szerint a jóváhagyásra jogosult személy vagy testület által elfogadott utolsó összevont, éves vagy egyszerűsített éves beszámoló alapján kell elvégezni.
A KKV-minősítés elvesztése vagy megszerzése főszabály szerint nem egyetlen év határérték-túllépése alapján történik. Ehhez az szükséges, hogy a vállalkozás két egymást követő számviteli vagy bevallási időszakban is túllépje a meghatározott létszám- vagy pénzügyi határértékeket, illetve két egymást követő időszakban azok alá kerüljön.
Miért fontos a pontos KKV-besorolás?
A vállalkozás mérete meghatározhatja, hogy jogosult-e egy pályázaton részt venni, mekkora támogatási intenzitásban részesülhet, illetve milyen kedvezményeket vehet igénybe. Az Európai Unió KKV-kategóriákhoz kapcsolódó támogatási programjai is a létszám, az árbevétel, a mérlegfőösszeg és a vállalkozások közötti kapcsolatok együttes vizsgálatára épülnek.
A cégkivonatban vagy a beszámolóban feltüntetett saját adatok ezért önmagukban nem mindig elegendők. Különösen pályázat benyújtása, tulajdonosváltás, cégfelvásárlás vagy cégcsoport-átszervezés előtt érdemes újra elvégezni a teljes KKV-minősítést. Egy hibás besorolás ugyanis nemcsak a támogatási kérelem elutasításához, hanem a már megítélt támogatás visszaköveteléséhez is vezethet.
További információért, tanácsadásért töltse ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.