A most társadalmi egyeztetésre megjelent felhívástervezetek közös logikája egyértelmű: ezek nem hagyományos informatikai fejlesztéseket, nem egyszerű szoftverbevezetést és nem általános digitalizációs beruházásokat támogatnak, hanem olyan kutatás-fejlesztési projekteket, amelyek új, jelentős műszaki vagy tudományos újdonságtartalmú szoftvereredmény létrehozására irányulnak. A fókusz minden esetben a STEP-releváns kritikus digitális technológiákon van, vagyis olyan fejlesztéseken, amelyek az európai versenyképesség és technológiai önállóság szempontjából is stratégiai jelentőségűek lehetnek.
A négy konstrukció eltérő méretű és célú projektekhez illeszkedik. Van közöttük önálló vállalati fejlesztésekre szabott, konzorciumi együttműködést igénylő, valamint kifejezetten védelmi, űripari vagy egészségügyi hasznosításra irányuló lehetőség is. A közös nevező azonban mindenhol ugyanaz: piacképes, magas hozzáadott értékű, szoftveres K+F eredmény létrehozása, amely nemcsak technológiai szempontból újszerű, hanem üzletileg is hasznosítható.
| Konstrukció | Fókusz | Támogatás | Pályázási forma |
| DIMOP Plusz-5.1.2/B-26 | vállalati digitális K+F | 50–250 millió Ft | önállóan vagy legfeljebb 2 tagú konzorciumban |
| DIMOP Plusz-5.1.2/C-26 | komplex, több szereplős digitális K+F | 75–500 millió Ft | kizárólag legfeljebb 4 tagú konzorciumban |
| DIMOP Plusz-5.1.3/A-26 | védelmi, űripari digitális K+F | 200–300 millió Ft önállóan, 400–500 millió Ft konzorciumban | önállóan vagy legfeljebb 3 tagú konzorciumban |
| DIMOP Plusz-5.1.3/B-26 | egészségügyi digitális K+F | 200–300 millió Ft önállóan, 400–500 millió Ft konzorciumban | önállóan vagy legfeljebb 4 tagú konzorciumban |
A kisebb, 5.1.2/B konstrukció azoknak a már működő vállalkozásoknak lehet érdekes, amelyek önállóan vagy szűkebb együttműködésben fejlesztenének új digitális terméket vagy szolgáltatást. Itt 50 és 250 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás érhető el, legfeljebb 24 hónapos megvalósítási idővel. A konstrukció a szoftverkiadás, az IKT-szolgáltatások, az adatfeldolgozás és a távközlés területéhez kapcsolódó fejlesztésekre fókuszál, de csak akkor, ha azok valódi K+F tartalmat hordoznak.
Az 5.1.2/C felhívás már nagyobb léptékű, komplexebb projektek terepe. Itt kizárólag konzorciumi formában lehet pályázni, a támogatás összege pedig elérheti az 500 millió forintot. Ez a konstrukció kifejezetten azoknak szólhat, akik stratégiai partnerségben, több szereplő tudását összekapcsolva szeretnének uniós szinten is hasznosítható digitális K+F eredményt létrehozni. Fontos elvárás, hogy a támogatás jelentős része profitorientált vállalkozásoknál hasznosuljon, és a vállalkozások együttes árbevétele is megfelelő fejlesztési kapacitást igazoljon.
Az 5.1.3/A konstrukció a védelmi és űripari hasznosítású digitális fejlesztésekre koncentrál. Ez már speciálisabb pálya: nem elég egy technológiailag ígéretes szoftverötlet, a projektnek illeszkednie kell a védelmi, űripari vagy nemzetbiztonsági igényekhez is. A támogatás önálló projekt esetén 200–300 millió forint, konzorciumban 400–500 millió forint lehet, a tervezett teljes keretösszeg pedig 5 milliárd forint. A konstrukció különösen magas belépési küszöböt állít, hiszen az általánosan elvárt K+F projektminősítés mellett haditechnikai tevékenységi engedély megszerzése és piacra lépési üzleti terv is elvárt.
Az 5.1.3/B felhívás az egészségügyi digitalizáció fejlettebb, innovációorientált szegmensére nyit forrást. Ide olyan fejlesztések illeszkedhetnek, amelyek például a diagnosztikát, a betegút-menedzsmentet, a terápiás döntéstámogatást vagy az ellátásszervezést segítik. A támogatási keretek a védelmi konstrukcióhoz hasonlóak: önálló megvalósítás esetén 200–300 millió forint, konzorciumi projekt esetén 400–500 millió forint igényelhető. A keretösszeg ugyanakkor korlátozott, összesen 3 milliárd forint, ezért várhatóan csak jól előkészített, szakmailag és piaci szempontból is megalapozott projektek juthatnak forráshoz.
A pályázatok egyik legfontosabb közös szakmai feltétele, hogy mind a négy konstrukció esetében szükség van K+F projektminősítési szakértői véleményre, valamint megfelelő technológiai érettségre. Ez azért különösen fontos, mert a felhívások nem általános informatikai beruházásokat vagy meglévő megoldások testreszabását támogatják, hanem igazolható kutatás-fejlesztési tartalmú, újdonságértékkel rendelkező projekteket. A projektminősítésnek alá kell támasztania, hogy a fejlesztés valódi K+F tevékenységet tartalmaz, míg a TRL-elvárások azt mutatják, hogy a konstrukciók nem ötletszintű elképzeléseket keresnek. A projekteknek jellemzően legalább TRL 4-es szintről kell indulniuk, a megvalósítás végére TRL 7-es szintet kell elérniük, majd a fizikai befejezést követő 24 hónapon belül a TRL 9-es, vagyis tényleges piaci hasznosításra alkalmas szintig kell eljutniuk. Ez alapján olyan fejlesztések lehetnek versenyképesek, amelyek mögött már érdemi technológiai koncepció, K+F logika, üzleti terv és hasznosítási potenciál áll.
Összességében a DIMOP Plusz új digitális K+F konstrukciói komoly lehetőséget jelenthetnek azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem egyszerűen digitalizálni szeretnének, hanem új, piacképes szoftveres megoldást fejlesztenének. A sikerhez azonban nem elég egy jó ötlet: szükség van megfelelő technológiai érettségre, alátámasztott kutatás-fejlesztési tartalomra, reális költségvetésre, világos piacra lépési tervre és – több konstrukciónál – jól felépített konzorciumi együttműködésre is. Éppen ezért azoknak a cégeknek, amelyek ilyen irányú fejlesztésben gondolkodnak, érdemes időben megkezdeniük a projektötlet szakmai és pályázati előkészítését.
További információért, tanácsadásért töltsd ki a kapcsolatfelvételi űrlapunkat.